Posts Tagged ‘Swizz Beatz’

mchgcover

Azon a napon, amikor Jigga bejelentette, hogy júliusban kijön az új albuma, madarat lehetett velem fogatni. A reklámvideóban az alapok már garantálták, hogy az év egyik gyöngyszemével lesz dolgunk. A lemez nem kapott túlságosan nagy hírverést, csupán a hajrában kaptuk meg a számlistát. Inkább az volt a kérdés, hogy megkapja-e a MagnaCartaHolyGrail az 1 000 000 példány után az elismerést, amit még megjelenése előtt értékesített Jay a Samsungnak. Annyit lehetett tudni korábban a lemezről, hogy készül, de azt legszebb álmaimban se gondoltam, hogy ilyen hamar meg is kapom 🙂 Az is biztos volt, hogy a produceri lista nem lesz bő, de mindenképpen ütős lesz. Jigga ugyanis korábban bejelentette, hogy Timbaland, Pharrell és Swizz Beatz fogják alkotni a gerincet. Mint kiderült Swizz nem alapokat szolgáltatott, hanem ő mixelte az egész albumot, ami nem kis meló. Nagyon nagy várakozás előzte meg a cuccost és ugye adódik a kérdés, hogy vajon melyik lemez a jobb a Throne tagjaitól: Yeezus vs MCHG? Lássuk mi mire jutottunk:

Az első számunk a Holy Grail címet viseli. A track producere nem más volt, mint a jó öreg Timbaland, aki ezúttal nem bűvészkedett és kísérletezett, mint azt szokta, hanem belenyúlt a tutiba. Egy nagyon fain kis zongoraalapra énekléssel kezdődik a történet, amit Justin Timberlake követ el félelmetesen magas színvonalon. Majd jön az, aminek jönnie kell: eszméletlen basszus, isteni rímek. Irtó magasra tette a mércét a nyitószám! Legenda lesz az tuti.

A második helyen a Picasso Baby érkezik, ami egyben egy újabb Timbo hangszerelést is jelent. Itt is inkább a tutira megy a történet és a jól megszokott kőkemény alap jelenik meg. Itt Jigga a védjegyévé vált stílust hozza, amiből már nagyon régen nem kaptunk semmit. Nagyon pozitív darab ez a track. A dolog érdekessége még az, hogy az utolsó pár percre egy kicsit rockosabb alap jön bele a számba így is visszahozva a 2000-es évek eleji Jay-Z-t!

A Tom Ford a személyes kedvencem a lemezről, több okból is. Az első ismét Timbaland, aki itt egy olyan merész alapot követ el, hogy az ember beleremeg a dologba. Nagyon modern, óriási basszushalom. Tipikus Timbo kísérlet, ami ismét bejött. A második pedig az, hogy Jay-Z-től az ilyen típusú beat eléggé távol áll, de annyira jót tol benne, hogy meg kell kapaszkodni. Már most legendás ez az alap egyébként.

Majd jön a kacifántosan hosszú címmel rendelkező FuckWithMeYouKnowIGotIt és a meglepő feat Ricky Rozay személyében. A szám nagyon elkapta a fonalat, pedig én féltem tőle, hogy milyen lesz. Számomra ez volt a legnagyobb kérdőjel. De a legpozitívabb irányban csalódnom kellett, ugyanis egy eszméletlenül jól sikerült collab fültanúi lehetünk. A szám változás is, ugyanis egy időre megszűnik a Timbo-uralom. Most Boi-1da felelt az ütemekért és természetesen most sem okozott csalódást.

Negyedikként jön az Oceans című cucc, amiben ki más lenne a partner, mint Frank Ocean. A flow-alávalót ezúttal Pharrell szolgáltatta. Mind a három elem hozza a tőle elvárt szintet, ezért is az egyik legjobb szám az amúgy sem gyenge albumon. Pharrell egy kicsit álcázta a teátrálisabb beatet, ami a refrénnél nagyon kihallatszik, de ez nem véletlen, ugyanis Frank barátunk hangja nagyon beleillik a szám összképébe. Kicsit olyan, mintha lenne is refrén meg nem is, de szerintem zseniális megoldások vannak a számban. Frank megint megmutatta, hogy miért is tartom napjaink legjobb énekesének.

A F.U.T.W. számot hallgatva ismét egy Timbo alapba botlunk, ami már sok rosszat nem ígér, sőt… Egy nagyon letisztult szimpla basszusos alapot hallhat a nagyérdemű és egy istenigazából semleges számot, amit már vártam egy-egy ilyen karakteresebb darab után. Sokan mondják, hogy feleslegesek az ilyenek az albumon, de ha túl sok karakteres szám egymás után jön, akkor könnyen átsiklik az ember a karakteresség fölött. Az alábbi dal is karakteres, de messze nem annyira, mint az előzőek. És ez egyáltalán nem negatív…

A hetes rajtszámú számról előjáróban annyit, hogy az alapra összeállt egy régi és egy új beatmester. A Somewhere In America alapját nem más, mint Mike Dean és Hit-Boy eszközölte. Ebből jön az a következtetés, hogy itt már baj nem lehet! És nincs is. Egy klasszikus Jigga szám lett az alábbi track. Klasszikus zongorás alap egy kis jazzes beütéssel. Ez tipikus Jay-Z.Bárki bármit mond, ez egy gyöngyszem és ez elsőre nálam se tűnt annak, de másodjára valahogy megfogott ez a kis jazzes történet.

A Crown nem más, mint egy korszakos zseni hangszerelésében egy hamisítatlan sláger! Meglepő módon ütköztem bele a produceri listában Travi$ Scott nevébe. De marhára megörültem neki! A srác idén bukkant fel a semmiből és azóta az egyik legkomplexebb arc lett a mai rapszínpadon. A szám megmutatja, hogy nyitni kell ezek felé az elvontabb irányok felé, ugyanis Jigga nagyon ráérzett erre az alapra. Marhára bejövős már elsőre is a szám, de minél többet hallgatja az ember annál jobban ivódik bele az agyába. Vírus! 🙂

A kilencedik rajtszámot a Heaven című számra aggatták. A szám egy burkolt Timberlake énekkel startol, majd jön Jay és megmutatja, hogy az évek során semmit sem veszített abból az eleganciából, amiről őt mindig megismertük. A szám egy nagyon ízlésesen összerakott történet lett, amiért Timbaland a felelős The-Dreammel kiegészülve.

Majd jön az első egy percnél kevesebb ideig tartó szám, a Versus. Itt összeállt a két élő legenda Timbo és Swizz Beatz egy kis mókára, amiből ez a csoda jött létre. Kicsit old-school, kicsit jazz, kicsit táncos. Egy büdös nagy kérdésem van: Mi a bánatért csak 51 másodperc a szám??? Ez az a tipikus szám, amit elhallgatnék nagyon sokáig. Jigga fantasztikus most is!

Part II (On the Run) című cuccban megmutatja hangját az asszony is! A dolog szépsége, hogy szerintem ez a szám nem erre az albumra készült, mivel az öt és fél percből Beyoncé masszívan eldalolgat legalább 3-3,5 percet, amivel semmi bajom sincs, csak furcsa. Az alap ismét mesteri, ismét Timbo 🙂 Nagyon bejövős darab elsőre is. Egy biztos: nagyon jól kiegészítik egymást a partnerek. Tipikusan romantikus filmbetétdal lehet a Part II (On the Run)! Meghittebb nyári estékre melegen ajánlott!

Az újabb 55 másodperces cuccot se értem miért ilyen marha rövid… A Beach Is Better producere nem más volt, mint napjaink legfelkapottabb producere: Mike WiLL Made It.  Eléggé gyilok szám és a rövidsége ellenére az egyik legjobb az albumon. A vége kicsit olyan, mintha nem lenne befejezve és még lenne folytatás, csak azt már nem hallhatjuk. Érdekes… DE JÓ!!!

Az nem kérdés, hogy a rap műfaján belül is beszélhetünk az örömzene fogalmáról, amit a BBC című szám teljesen újraértelmezett nekünk. A Pharrell által hangszerelt szám egy jam-hangulatot idéz elő, ugyanis aki a lemezen dolgozott az mind hallható a számban. A refrénben a három producer (Swizz, Timbo, Pharrell) dörmög. Őket Beyoncé és Justin egészítik ki egy-egy felütéssel. Az első verzét Nas tolja és valami olyan lazasággal, hogy az elképesztő. Itt azt hittem már nem lehet jobb… Pedig lehet! Jay-Z tőle nem megszokott lazasággal olyan rímeket dobál, hogy az eszem megáll! Ez az, amikor a profik megmutatják, hogy a zene az ÖRÖM!!!

A lemez legmeghatóbb száma minden kétséget kizáróan a Jay Z Blue, ami nem másról, mint Jigga kislányáról szól. De ez se az a klasszikus érzelgős rapszám. Erről ismételten Timbo tehet, aki egy kőkemény beatet dobott fel némi gitárral és miegymással. Majd ha meghallgatja egyszer, akkor büszke lesz a faterra!

A La Familia egyfajta folytatása a témának, de ez már egy kicsit erőltetettebb köntösben. Az előző szám nagyon magasra tette a mércét a beattel kapcsolatban, amit ez nem ugrott meg. Viszont Jay-Z nagyon jó rappel egyensúlyozza ezt a kis hibácskát. Annyi még felróható a számnak, hogy refrénre utaló jel az nem sok van benne…

A zárótrack a Nickels and Dimes lett, amit egy ázsiai producer és Mike Dean raktak össze. Az elején a nyöszörgést leszámítva minden nagyon fain a számmal kapcsolatban. A maga öt percével igazán méltó lezárása ennek a fenomenális albumnak! Csak az a nyöszörgés…

Ha össze akarom foglalni az egészet, akkor az első szó, ami eszembe jut, az az IGÉNYESSÉG. Hihetetlenül nagy szakértelemmel és ízléssel lettek összeválogatva és megalkotva az alapok. Óriási tisztelet mindenkinek, aki ebben részt vett. Itt egy újabb kiváló bizonyíték, hogy nem kell minden évben új lemezt kiadni ahhoz, hogy fennmaradjon az ember. Elég 2-3 évente egy hasonlóan minőségi és remekbe szabott darabot megjelentetni és ezt bizton állítom, hogy még legalább 2-3 évig hallgatni fogjuk. A kérdésre pedig, amit az elején feltettem szerintem megvan a válasz! Eszméletlenül nagy lemez lett a MCHG, ami Jay-Z egyik legjobb albuma!

Top3 track: 1) Tom Ford     2) Holy Grail     3)BBC/Jay Z Blue

Az album a HipHop News Hungary szerint: 10/9,5

jay-z-magna-carta-holy-grail

Mint már lassan egy hete tudjuk jövő héten csütörtökön robban New York királyának új lemeze. Jay-Z nem aprózta el a történetet, ugyanis már megjelenés előtt platinalemez lett a cuccból, mivel 1 000 000 példányt vett meg a Samsung belőle. Nagy kérdés volt, hogy kik lesznek a közreműködők a lemezen. Erre most fény derült. Össze-vissza 4 feat partner lesz az albumon: Beyoncé, Frank Ocean, Rick Ross és Justin Timberlake. A produceri listát még nem kaptuk meg de előreláthatólag 4-5 producere lesz az albumnak: Swizz Beatz, Rick Rubin, Pharrell, Timbaland és The-Dream. Én már tűkön ülök, hogy megkaphassam a lemezt!

1. Picasso Baby
2. Heaven
3. Versus
4. Tom Ford
5. Beach Is Better
6. FuckWithMeYouKnowIGotIt (Feat. Rick Ross)
7. Oceans (Feat. Frank Ocean)
8. F.U.T.W.
9. Part II (On The Run) (Feat. Beyonce)
10. BBC
11. La Familia
12. Jay-Z Blue
13. Nickles & Dimes

14. Holy Grail (feat. Justin Timberlake)
15. Open Letter

jayzMCHG

A mai nap nagy bejelentése nem más, mint Mr. Carter azon bejelentése, miszerint JÚLIUS 4-ÉN ÉRKEZIK AZ ÚJ ALBUM!!! A cucc a MagnaCartaHolyGrail címet fogja viselni. Érdekesség, hogy Jay-Z a Samsunggal karöltve fogja kiadni az albumot, ugyanis pár Samsung okos telefonról, az Android Storeon keresztül lehet majd letölteni az első 1 000 000 példányt. Szóval eléggé nagyban gondolkodik Jay. A promovideó pedig magáért beszél, ugyanis betekinthetünk az album készítésének pillanataiban. Nem semmi producerek egy stúdióban: Rick Rubin(!), Swizz Beatz, Timbaland és Pharrell. Tűkön ülve várom azt a francos albumot!! Nem is lehetne jobb hírre ébredni 🙂

dj-absolut-all-we-know-500x500

A HOT97 dj-je  a minap megjelentette új kislemezét, amiben igazi sztárparádét rendezett. Tipikus kis nyári koktélszürcsölgetős, medencézős darab. 🙂

letöltés

DJ-Khaled-No-New-Friends-2

Szóval idén sem maradunk Khaled lemez nélkül, de ezt már eddig is tudtuk. Az első single a No New Firiends nevet kapta, de egy I’mOnOne II-t is megérdemelt volna, ugyanis kísértetiesen hasonlít a két évvel ezelőtti slágerre. Ez a track talán pörgősségében múlta felül elődjét. De klip az eléggé furi lett. Legalább ötször megnéztem, de még mindig nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. A rendező Colin Tilley volt, aki most nem erőltette meg magát a kreativitás terén. Ugyanis a sima image, nagyzolós klipet úgy akarta feldobni, hogy egy ’90-es évekbeli hangulatot ad neki, ami hol sikerült, hol nem. Például engem marhára idegesít, hogy egyszer ilyen szűken, ’90-es évekbeli képminőséggel látom a videót, egyszer pedig rendes mai felbontásban. Az ötlet tényleg találó, de most a megvalósítás valahogy nem adja… A klipben feltűnik még a kötelező kellék, Birdman is. De rendes emberek is találhatóak a videóban: Swizz Beatz és Fat Joe is tiszteletét teszi pár képkocka erejéig.  Szóval elég furcsa ez így, de majd megszokjuk valahogy.

IDGAF-front

Luda mostanság eléggé elfoglalt, ugyanis most zajlik a Halálos iramban 6 premierje és állítólag heteken belül elkezdik forgatni az új epizódot. Szóval úgy néz ki, hogy a lemez hoppon marad az idén is. De egy 10 számos megakirály, lemeznek beillő tape-et kaptunk a mai nap tőle. Többek között Meek Mill, Chris Brown, Young Jeezy és még sokan találhatóak a cuccoson. Jó kis anyag lett, na! 🙂

LETÖLTÉS

eve-lip-lock-cover Hosszú-hosszú éveket tudhatunk magunk mögött úgy, hogy nem hallottunk semmit az egykoron a legjobb női rappernek tartott EVE-ről. Tavaly ősszel jelentette be, hogy elhagyja kiadóját, az Interscope-ot és megpróbál önállóan kiadni egy albumot. A nehézkes kezdet után EVE felkereste régi zeneszerzőjét Swizz Beatz-t, aki segítette egész végig a munkálatokat. Három single-t és klipet kaptunk meg az albumról, amik eléggé vegyesen sikerültek, de ami mindenképpen bizakodásra adott okot az a javuló tendencia. Az egész rapvilág tűkön ülve várja, hogy mit sikerült összehoznia a Ruff Ryders egykori erősségének és vajon vissza tudja-e venni a pozícióját. Nos, ez mind a mai napon kiderül:

Az első szám nem más, mint a pár napja megjelent EVE címre keresztelt track. A cuccban a jamaicai Miss Kitty működik vokalistaként közre. A cucc bitang erős kezdetre utal, ugyanis egy ízig-vérig Eve szám lett. Nekem eszméletlenül bejött, mivel semmi flikk-flakk nincs benne, csupán a színtiszta rap. Ezt a hozzá forgatott klip is teljesen jól bemutatja.

Második helyen a még tavaly októberben első fecskeként landoló She Bad Bad hallható. A Jukebox alap nagyon beadja elsőre, bár kicsit furcsa. A számot kint nagyon lehúzták a kritikák, de szerintem azért nem annyira vészes, sőt!  Tényleg van benne pár olyan elem, amik “túllőnek” a célon, de például a hozzá készült kifejezetten egyedi. Szóval nálam még ez a szám is okés.

A harmadik rajtszámmal induló szám is ismert, ugyanis az eszméletlenül nagyot bukó Make It Out This Town című slágerkezdemény található itt. Nagy reménységekkel adta ki EVE, a Gabe Saportával készített zenét, de sajna nagyon belebukott. Pedig alapvetően minden benne van, ami egy rádióslágerbe szükségeltetik. Ütemes, egyszerű refrén, fülbemászó hangszeres zene és a rap. De sajnos ez EVE-nek tényleg nem áll jól…

Majd jön az All Night, ami a lemez egyik legjobb számának ígérkezett a megjelenés előtt, ugyanis a Pharrell által vezetett The Neptnes felel a zenei alapért. Ez tényleg hibátlan, ahogy EVE teljesítménye is kifogásolhatatlan. A szám refrénjét Claude Kelly vállalta, ami szintén nagyon jó döntésnek bizonyult. Propain pedig egy verzét tol a végén. Szerintem inkább ennek a számnak kellet volna helyet cserélnie az előzővel és ezt kiadni kislemeznek.

A Keep Me From You című számban a Rihanna okosabb másának titulált Dawn Richard énekli a refrént. A track producere ismét JukeBox volt. A track rohadt energikus és mesteri rapet tartalmaz. A refrén is tökéletes, de nekem valahogy csak külön-külön. Valahogy nincs olyan nagy összhang köztük, de ettől függetlenül ez a szám sem rossz, sőt!

Hatodikként jön az egyesített női raperők száma, a Wanna Be! A számban EVE mellett egy másik legenda tűnik fel, akinek már szintén itt a visszatérése. Ő nem más, mint Missy Elliott. Mellettük pedig még Nacho szövegel. A verzék hihetetlenül jók, de a refrénbe itt se fektettek sok munkát. De talán eddig ez az egyik legjobban összerakott szám a lemezről.

Ezt ismét egy legendával megtoldott szám követi, ráadásul egyből kettő! A beaten JukeBox mellett Swizz Beatz található. A refrénben pedig Snoop Dogg. Mint a régi szép időkben, nem? 🙂 A szám viszont sajnos nem lett ennyire jó. A Mama In The Kitchen címre hallgató cucc egy erős közepesnek felel meg. Egyedül a beat miatt kapta az “erős” szócskát, mert az tényleg átlagon felüli.

Majd jön a Grind Or Die című csoda, ami egy eszméletlenül modern beatre tolt szám. Nálam nagyon betalált a szám, mivel EVE itt is csak a rapre koncentrált és a refrént pedig nagyon jól megoldották. A szám egyetlen hibája a hossza, ugyanis túl rövidre sikerült. Nagyon jóóóóóó!!

A Zero Below is követi ezt a modern irányvonalat, ami szerintem EVE-nek nagyon jól áll. Ez a szám is a jobbak közül való. Nagyon eltalálták Eve új stílusát a zenei producerek 🙂

Majd a Forgive Me következik, ami egy igazi kis nyári strandi hangulatot ad a hallgatónak. Nem kifejezettebben kiemelkedő darab. Strandon szívesen hallgatja az ember, de önszántából nem hinném.

Ez után egy speciálisabb darab jön, ami a Never Gone címre lett keresztelve. A cuccban közreműködik Chrisette Michele. A track egy nagyon jól átgondolt és felépített számról beszélünk, ami kicsit a régi időket idézi. Az egyik legkomplettebb szám a lemezen.

A cuccot a She Bad Bad remixe zárja, amiben Pusha T és Juicy J tol egy-egy verzét főhősnőnk mellett. Sokkal jobb így, mint az eredeti. kellett már ez a két férfihang a lemezre 🙂

Összességében egy eléggé jó lemezről beszélhetünk. Főleg annak tudatában, hogy EVE 11(!) éve nem jelentkezett semmilyen albummal vagy hanganyaggal. Jó, hogy visszatért, de tud jobbat is a mostaninál! Van rajta egy-két nagyon szürke szám. De ami a legfontosabb az az, hogy sikerült egy új, nagyon EVE-hez illő stílust találni, ami követendő a jövőben.

Top3 szám: 1) GrindorDie     2)EVE     3)SheBadBadRemix

A lemez a HipHopNews Hungary szerint: 7,5/10